Képzeld el, hogy van egy lény, amelynek nincs agya, nincs idegrendszere, mégis bámulatos problémamegoldó képességgel rendelkezik. Nem a politikusokra gondolunk, hanem a nyálkagombára, erre a fura nyákmasszára, amely egyre több tudóst hoz zavarba.
A Physarum polycephalum névre hallgató nyálkagomba látszólag egy rakás ragacsos semmi, mégis képes útvonalakat optimalizálni, labirintusokból kijutni és még az ételekhez vezető legjobb útvonalat is kikalkulálni. Mindezt idegrendszer nélkül! – írja a Psychology Today.
A tudósok komolyan fontolgatják, hogy a nyálkagombát mintaként használják az útvonaltervezésben és hálózatoptimalizálásban. Volt egy kísérlet, ahol a nyálkagomba Japán vasúthálózatának mintájára lett ráengedve egy tápanyagszigetekkel teli térképre, és a végeredmény szinte teljesen megegyezett az emberi mérnökök által tervezett, hatékony vasútvonalakkal. Szóval még a MÁV hasznára is lehet.
Miért számít ez?
Mert ha egy agyatlan massza hatékonyabban old meg problémákat, mint sok ember, akkor talán újra kellene értékelnünk, mit is nevezünk intelligenciának. Az élővilágban az intelligencia nem feltétlenül jelent agyat vagy gondolkodást a klasszikus értelemben – lehet, hogy csak egy jól bevált biológiai algoritmus.
Bár az iszapgomba egyetlen neuronnal sem rendelkezik, mégis lenyűgöző alkalmazkodóképességet mutat: széleskörűen felfedezi környezetét, megerősíti az ígéretes útvonalakat, de nem zárja ki a kevésbé jelentős kapcsolatokat sem. Ez a stratégia biztosítja a túlélését egy változékony világban – akárcsak nekünk, embereknek, akik egyre bizonytalanabb környezetben próbálunk eligazodni.
A cikk szerzője szerint a modern társadalom nem ösztönzi ezt a fajta nyitottságot. Az oktatás és a munka világa a korai szakosodást és az egyenes karrierutakat részesíti előnyben, ami rövid távon előnyös, de hosszú távon sérülékennyé teszi az egyéneket és a rendszereket. Amikor váratlan változások következnek be – például gazdasági válság vagy technológiai fejlődés –, azok, akik egyetlen úton jártak, gyakran kilátástalan helyzetbe kerülnek.
A nyálkagomba példája arra tanít, hogy a sokoldalúság és a kíváncsiság nem hátrány, hanem egy ésszerű stratégia a túléléshez. Az evolúció nem a merev specializációt jutalmazta, hanem a folyamatos felfedezést és az új lehetőségek nyitva tartását. Ha valaha úgy érezted, hogy túl sok minden érdekel, talán épp ez az, ami a legjobban felkészít a jövő bizonytalanságaira.
