Sokan úgy érzik, nem elég jók, és bármikor lebukhatnak, mint „szélhámosok” – ez az imposztor szindróma. Ez az érzés valójában segíthet abban, hogy sikeresebb legyél az átlag embernél.
Sokan érzik időnként úgy, hogy nem érdemlik meg a sikereiket, hogy valójában csak szerencséjük volt, vagy hogy mások túlértékelik őket. Ez az érzés az imposztor szindróma, amely bár nem hivatalos diagnózis, mégis az emberek akár 82 százalékát is érinti élete során.
Mi az imposztor szindróma valójában?
Az imposztor szindróma, vagy más néven imposztor élmény, nem feltétlenül jelez alacsony önértékelést. Egy kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka számolt be imposztor érzésekről, de csak 60 százalékuknak volt valóban alacsony önbecsülése. Ez azt jelenti, hogy valaki átélheti az imposztor szindrómát, miközben egyébként egészséges önértékeléssel rendelkezik. Az imposztor érzések sokszor nem az egész személyiséget érintik, hanem csak bizonyos területeket – például a teljesítményt, a szakmai kompetenciát vagy az elért eredményeket. Az önértékelés ezzel szemben egy tágabb, általánosabb önkép, amely a szociális, intellektuális vagy megjelenéshez kapcsolódó területeket is magában foglalja.
A Psycology Today oldalán megjelent cikk szerzője, Alli Spotts-De Lazzer rámutat, hogy az imposztor gondolatok olyan cselekvésre sarkallhatják az embereket, amelyek tényleges, objektív önbizalmat építenek. Ez a mondat kiemelten fontos, mert rávilágít az imposztor szindróma lehetséges pozitív hozadékára.
Az imposztor szindróma és a siker kapcsolata
Aki azt hiszi, hogy nem elég jó, gyakran keményebben dolgozik, többet gyakorol, több visszajelzést kér, és folyamatosan fejleszti magát. Az ilyen erőfeszítések pedig nemcsak fejlődést, hanem konkrét, mérhető eredményeket is hoznak – így az illető önbizalma már nem csupán érzés, hanem bizonyítékokon alapul.
Basima Tewfik kutatásai szintén ezt támasztják alá: az imposztor érzés „üzemanyagként” működhet, ami arra készteti az embereket, hogy pótolják a szerintük hiányzó tudást vagy képességeket. Emellett az imposztor élményben küzdők sokszor jobb hallgatók, empatikusabbak és hatékonyabb együttműködő partnerek, vagyis a belső bizonytalanság erősítheti az interperszonális készségeket is.
Érdemes újraértékelni, hogyan tekintünk az imposztor szindrómára. Nem szükségszerűen hátráltató tényező, hanem lehetőség is lehet arra, hogy valós teljesítményt építsünk – nem látszatra, hanem tapasztalatra, fejlődésre és eredményekre alapozva. Ahogy Barbara Corcoran, a Shark Tank egyik befektetője fogalmazott:
Azokat keresem, akik belül bizonytalanok, mert tudom, hogy ők a győztesek. Ők fognak kétszer olyan keményen dolgozni
