Az emberi agy úgy van „huzalozva”, hogy keresse a válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket felteszünk magunknak.
A kognitív pszichológia ezt a jelenséget a kérdés-viselkedés hatásként (angolul: question-behavior effect) írja le. Ha egy kérdés elhangzik, az agyunk azonnal, gyakran tudattalanul, megpróbálja megválaszolni – írja a Psychology Today.
Ez azt jelenti, hogy amikor negatív vagy korlátozó kérdéseket teszünk fel – például: Miért vagyok ilyen rossz ebben? –, az agyunk bizonyítékokat keres a kérdés mögötti feltételezés alátámasztására. Ezzel szemben, ha pozitív és lehetőségközpontú kérdéseket teszünk fel – például: Hogyan lehetnék jobb ebben? –, egy teljesen más gondolkodási pályát hozunk létre.
Ahogy David Cooperrider, az Appreciative Inquiry mozgalom egyik alapítója megfogalmazta:
A szervezetek (és az emberek) abba az irányba haladnak, amelyet a kérdéseik kijelölnek
A terapeuták régóta tisztában vannak azzal, hogy a kérdések ereje képes formálni az észlelést, és új lehetőségeket nyithat meg. Goldberg (1998) The Art of the Question: A Guide to Short-Term Question-Centered Therapy című könyvében hangsúlyozza, hogy egy jól megfogalmazott kérdés képes a beszélgetést a korlátozásokról a lehetőségek irányába terelni, ezzel elősegítve a felismeréseket és a cselekvést.
Mi tesz egy kérdést igazán hatékonnyá?
Egy erőteljes kérdés általában három alapvető tényezőn múlik:
- Egyértelműség: A kérdés világos és hasznos választ hív elő?
- Irány: A kérdés a problémákra vagy a lehetőségekre összpontosít? Például a „Miért olyan nehéz ez?” helyett: „Mi lehetne egy apró lépés előre?”
- Meghívás: A kérdés párbeszédre, kíváncsiságra vagy felfedezésre ösztönöz? Egy nyitott kérdés sokkal hatékonyabb, mint egy zárt, elutasító kérdés.
Hogyan tegyünk fel jobb kérdéseket?
1. Tegyünk fel lehetőségeket teremtő kérdéseket!
A legtöbben problémák feltárására irányuló kérdéseket szoktunk feltenni, például: Mi ment félre? Mi a probléma? Bár ezek hasznosak lehetnek, gyakran egy hiányosságokra összpontosító gondolkodásmódban rekedünk.
Ehelyett próbáljuk meg felfedezni, mi működik már most, és hogyan építhetünk erre:
- Mi az, ami már jól működik, és hogyan fokozhatnánk ezt?
- Mikor kezeltünk már sikeresen hasonló helyzetet?
- Milyen erősségeink vannak, amiket még nem használtunk ki teljesen?
2. Tegyünk fel pontosabb kérdéseket!
A pontatlan kérdések pontatlan válaszokat eredményeznek. Például a „Segítesz a vacsoránál?” helyett mondjuk azt, hogy „Fel tudnád aprítani a zöldségeket?”. Az „Elküldöd a jelentést?” helyett próbáljuk így: „Elküldenéd a legfrissebb változatot délig?”.
3. Kérdezzünk reflektív kérdéseket, ne csak azonnali válaszokat várjunk!
A legjobb kérdések nem feltétlenül azok, amikre gyors válasz érkezik, hanem azok, amelyek új gondolatokat indítanak el. Például az „Elkészült a projekt?” helyett: „Mit tanultál ennek a projektnek az elkészítése során?”. Az „Elégedett vagy a munkáddal?” helyett: „A munkád mely részei a leginkább jelentőségteljesek számodra?”.
A kérdéseink nemcsak a válaszokat határozzák meg, hanem azt is, hogy mit látunk meg, mit fedezünk fel, és végül, hogy mit hozunk létre. Ha korlátozó, kicsinyes kérdéseket teszünk fel, korlátozó válaszokat kapunk. Ha kíváncsi, nyitott kérdéseket teszünk fel, megteremtjük a növekedés feltételeit.
Kérdezni tudni tehát művészet – az életünk irányát is kijelölheti.
