Milyen egyszerű lenne az életünk, ha mindig a zsebünkben lenne egy hazugságvizsgáló, ami rögtön pittyenne, ha füllentenek nekünk. Létezik ilyen eszköz, és még csak az elemcsere miatt sem kell aggódnunk.
A hazugság az emberi viselkedés velejárója. Mindenki hazudik a kisgyerekektől kezdve az idősekig, az zöldségestől a politikusig. Találkozhatunk vele baráti- vagy párkapcsolatainkban, a munka világában, és még a piacon is.
A hazugság az emberi viselkedés része. Megjelenik a párkapcsolatokban, a munkahelyen, baráti beszélgetésekben és hétköznapi helyzetekben is. Gyerekek, felnőttek, vezetők és beosztottak egyaránt élnek vele. A kérdés nem az, hogy létezik-e hazugság, hanem az, hogyan ismerjük fel gyorsan és megbízhatóan.
Ebben a cikkben megtudhatod:
- miért tekinthető a keresztkérdés módszere „hordozható hazugságvizsgálónak”
- hogyan működik a hazugság felismerése egyszerű kérdezéstechnikával
- milyen reakciók utalnak arra, hogy valaki nem mond igazat
- miben különbözik a kitalált történet a valós beszámolótól
- mely testbeszéd-jelek erősítik meg a gyanút
- hogyan használható a módszer párkapcsolatban, munkahelyen és hétköznapi helyzetekben
- mire érdemes figyelni, hogy a technika valóban megbízhatóan működjön

A keresztkérdés módszere – a zsebben hordható hazugságvizsgáló
A módszer ironikus módon szintén egy hazugságot használ fel. Ahhoz, hogy kiderítsük az igazságot, egy kitalált valóságrészletet kell tálalnunk a másiknak, egy csalit, amivel csőbe húzhatjuk.
Ha mondjuk párunk a megszokottnál gyanúsan később ért haza azzal az indokkal, hogy felugrott útközben egy jó barátjához, bemelegítésképp megkérdezhetjük, hogy tényleg a barátjával futott-e össze? A válasz mindenképpen igen lesz, akár hazugság, akár nem.
Ezután dobjuk be a csalit, mondhatjuk például: „És láttad a balesetet? Hallottam, hogy karambol történt náluk az utcában.”
Mit árul el a válasz?
- Ha igazat mondott: azonnal jelzi, hogy nem történt semmilyen baleset, és természetesen korrigálja a tévedést.
- Ha hazudik: bizonytalanná válik, hezitál, helyeselni kezd, terel, vagy hirtelen témát vált. Gyakori reakció az is, hogy támadásba lendül, kérdésre kérdéssel válaszol, és megpróbálja visszafordítani a helyzetet.
A kitalált történetek általában töredezettek és tele vannak logikai hézagokkal. Ezzel szemben egy valós történet következetesebb, még akkor is, ha nem részletekbe menően kidolgozott.
Figyeld a testbeszédet is
A módszer hatékonysága nő, ha a testbeszéd jeleit is megfigyeled:
- kerülő tekintet
- feszengés, nyugtalanság
- hirtelen hangulatváltás
- indokolatlan védekezés vagy támadás
Vannak rutinos hazudozók, akik gyorsan összeraknak egy látszólag logikus történetet, de a nonverbális jelek gyakran ilyenkor is elárulják őket.
A kitalált történetek tele vannak lyukakkal, és összefüggéstelenek. Minél aprólékosabb egy sztori, annál nagyobb az esélye, hogy igaz.
A módszer egyszerű tehát, de gyakorlást igényel. Fontos mindig figyelni a másik fél reakcióit is. Vannak profi hazudozók, akik képesek egy pillanat alatt előállni egy logikusan felépített mesével, de a szemkontaktust kerülő tekintetük, vagy fészkelődésük leleplezheti őket.
(Egy kis segítség ehhez: Az arca buktatja le a rutinos hazudozót: ezt figyeld, miközben beszél)