
A felelősség elkerülése mindannyiunk életében előfordulhat, és sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy manipuláljuk önmagunkat a kellemetlen érzések, mint a bűntudat, szégyen vagy kudarc elkerülése érdekében. Ezek a manipulációs technikák lehetővé teszik, hogy megvédjük az önértékelésünket, ám hosszú távon gátolják a személyes fejlődést. Szóval, hogyan is verjük át önmagunkat?
A pszichológia szerint az elkerülés gyakori formái az egyéni szintű döntések igazolásában vagy a hibák másokra hárításában rejlenek. Az elkerülés folyamata gyakran tudattalanul zajlik, de felismerésével és tudatos döntéshozatallal képesek lehetünk szakítani vele. Susan Fiske, a Princeton Egyetem szociálpszichológusa rámutatott, hogy az önértékelés védelme sokszor az elkerülés technikáján keresztül valósul meg.
Racionalizálás: a döntések igazolása
A racionalizálás során az emberek logikus magyarázatokat keresnek hibáikra, hogy elkerüljék a felelősségérzetet. Az elme olyan érveket gyárt, amelyekkel cselekedeteink helyesnek tűnnek. Ha elkésel egy találkozóról, azt mondod: „Mindenki késik néha, és amúgy is sok volt a forgalom.” Ezzel elkerülöd a felelősséget a saját időbeosztásodért.
Áldozatszerep
Az áldozatszerep felvétele lehetőséget ad arra, hogy másokat vagy a körülményeket okoljunk saját kudarcainkért. Ezzel elkerülhetjük a szembesülést a saját döntéseink következményeivel. Az elkerülés ebben az esetben lehetőséget ad a felelősség áthárítására, és gyakran tapasztalható stresszes munkahelyi környezetekben is.

Minimalizálás
Ezzel a módszerrel problémádat vagy hibádat kicsinyíted, így elkerülheted a felelősségérzetet. Az elme megpróbálja elérni, hogy cselekedeteid következményei kevésbé tűnjenek súlyosnak, ezért az elkerülés ezen formája gyakran jelenik meg a kommunikációban is. Ha megbántasz valakit egy megjegyzéssel, lehet annyit teszel csak hozzá: „Csak vicceltem, ne vedd olyan komolyan.” És már el is kerülted a bocsánatkérést.
A tévedés elutasítása
Sokan egyszerűen tagadják tévedéseiket, hogy megvédjék önképüket. Ez a módszer segít elkerülni a kellemetlen következményekkel való szembesülést. „Ez nem az én hibám volt, valaki másnak kellett volna ellenőriznie/ott lennie/másra volt kiosztva.” Így elkerülöd a felelősséget a saját döntéseid miatt.
Mások hibáztatása
A mások hibáztatása az egyik leggyakoribb technika a felelősségvállalás elkerülésére. Ahelyett, hogy magadra vennéd a hibát, másokat teszel meg bűnbaknak. Ez a stratégia gyakran rontja a kapcsolatokat, és növeli a munkahelyi konfliktusokat.
Halogatás
A halogatás egy rejtett formája annak, hogy elkerüljük a felelősségvállalást. A döntések vagy feladatok késleltetése lehetőséget ad arra, hogy elodázzuk a problémával való szembenézést. Fontos döntéseket későbbre halasztasz, mondván: „Több időre van szükségem a mérlegeléshez,” miközben valójában csak a döntéshozatallal járó felelősséget akarod elkerülni.

Torzítás (önigazolás)
Ez a manipulációs forma során az ember a valóságot úgy alakítja, hogy az igazolja cselekedeteit. Ezzel elkerüli a hibásnak való érzést. Az elkerülés ebben a formában torzítja a valóságot, és megakadályozza, hogy valóban szembenézzünk a felelősséggel. Ha valaki túl sok pénzt költ, azzal védekezik: „Nehéz időket élünk, megérdemlem ezt a kényeztetést,” így elkerüli a pénzügyi felelősségvállalást.
Az elkerülés számos formája létezik, amelyek rövid távon segíthetnek elkerülni a kellemetlen érzéseket, ám hosszú távon gátolják a személyes fejlődést és a felelősségteljes döntéshozatalt. A felelősségvállalás elkerülése nemcsak az egyén fejlődésére, hanem a körülötte lévő kapcsolatokra is negatívan hat. Az önmagunkkal való őszinte szembenézés és a felelősségvállalás készsége a kulcs egy boldogabb és kiegyensúlyozottabb élethez.
A pszichológiai kutatások szerint az elkerülés tudatosítása fontos lépés a személyes fejlődésben, hiszen a torzítások és az önmanipuláció gátolják a döntéshozatali képességünket.