A fogyasztói társadalom működtetésének egyik alappillére a reklám marketing, ami az életünk minden területére beszivárog: mert ha nem tolják az arcunkba, akkor nem fogjuk tudni, milyen aktuálisan fölösleges terméket kell megvennünk.
Tudtad, hogy a reklámok hangja minden média felületen hangosabb, mint az adott műsor, film, sorozat vagy videó, amit éppen nézel?
Vagy azt, hogy egy reklámot átlag nyolcszor kell látnunk, még ha gyorsan el is kattintunk róla, hogy kilencedjére felkeltse az érdeklődésünket?
És azt tudtad, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk ezt?
Azt nem tudom, hogy tudjátok-e, hogy ők tudják, hogy mi tudjuk és ezt folyamatosan vizsgálják is, hogy még ügyesebb reklámokat hozhassanak létre?
A reklámok új generációja már alkalmazkodott, és olyan pszichológiai manipulációs eszközöket használ, ami a félelmeinkre és vágyainkra támaszkodik.
Az utóbbi időben az idősebb korosztály már főként elesett, védtelen, halálhoz közeli szerepekben és állapotokban jelenik meg, hogy az éppen reklámozott biztosítást, gyógyszert, kezelést eladhatóbbá tegyék. Ez egy jó példa a félelem kiaknázására.
Minden másra ott vannak a fiatal reklámarcok hibátlan testtel, mosollyal és az „örökké fiatal maradok” életérzésével, hogy irigységet és vágyat keltsen a vásárlóban.
Ezekkel a termékekkel és szolgáltatásokkal nem leszünk sem többek, sem jobbak, de mire megvesszük, már jön is a frissebb, fejlettebb, népszerűbb. Örök versenyfutás.
A cél, hogy elhiggyük: mindig van hova fejlődni, javulni, alakulni, de ehhez vásárolnunk kell. Önmagunktól nem érhetjük el.
Az énképünket bombázó reklámok elemi üzenete, hogy nem vagyunk elég jók. És működik, mert audiovizuálisan ültetik el bennünk ennek a gondolatmagját.
Vegyük például a Temut, ami kihasználta a fentebb említett, nyolc alkalmas, pszichológiai technikát. Fizetett hirdetései az alkalmazás indulása után még a szemhéjunk belsején is megjelent.
Először azt gondoljuk, hogy ez bosszantó és biztosan átverés. Másodjára is, harmadjára is. Aztán rákattintunk, hogy bebizonyítsuk önmagunknak, hogy ez csak átverés. Majd olcsó termékeket találunk, utána nézünk, hogy tényleg átverés-e… és már bele is sétáltunk a csapdába.
Az emberi elme egyik legnagyobb öngólja, hogy a külső manipulálást a saját ötleteként könyveli el, mivel az egónknak fájdalmas bevallani, hogy rászedtek, esetleg bárki ember fia befolyásolni tudna minket.
Ez a fajta önámítás az a táptalaj, amit a reklámok kihasználnak.
TikTok, Facebook, Instagram. Mindegyiken felfedezhető a gondolatmag ültetés módszere.
Számtalan eszköz létezik még persze: bizalomgerjesztő színek és nonverbális jelek, figyelemfelkeltő látványelemek és stratégiai algoritmusok, de első sorban a gondolatmag ellen lehet védekezni. És csak egyetlen módszerrel: ha nem nézünk oda.
Valószínűleg ezekről már mind hallott vagy olvasott, így a valódi kérdés nem az, hogy tudta-e? Hanem, hogy miért hagyjuk ezt?
Az orwelli valóság nem is tűnik olyan távolinak, ha belegondolunk, hogy már most is a Majmok bolygóján élünk.
Ez is érdekelhet: A romboló önbizalomhiány.
A pozitív gondolkodású emberek, akik legalább egy dologban igazán jók, és ez lehet akármi (sport, főzés, munka, hobbi, gyereknevelés stb.), azok a gyengébb tulajdonságaikat elszigetelten kezelik, azaz nem hagyják, hogy azok megfertőzzék teljes énképüket.
