Az életcél nem kopogtat be. Az emberek úgy beszélnek a témáról, mintha futár hozná ki: egyszer csak megérkezik, aláírod, és onnantól minden világos.
Az életcél nem egy szép gondolat. Az életcél az, amit akkor is csinálsz, amikor nincs taps. Ha nincs belső irányod, mások irányába fogsz haladni – csak ne csodálkozz, ha nem a te filmedben statisztálsz.
Ha minden érdekel, valójában semmit sem választottál
„Több irány is csábít.” Ez általában azt jelenti: nem döntesz. Mert a döntés azzal jár, hogy a többit elengedted. És az fáj. Sokkal kényelmesebb minden ajtót résnyire nyitva hagyni, aztán panaszkodni, hogy huzat van.
Nem az a kérdés, mi hangzik izgalmasan. Az a kérdés, miből lehet életet építeni, nem csak beszélni róla. A vágy olcsó. A kivitelezés drága.
Dániel Tünde coach szerint ha az irány megvan, de több lehetőség is csábít, érdemes azt priorizálni, amelyikben jelenleg több üzleti potenciál van. A másik megmaradhat hobbinak addig, amíg nem érezzük úgy, hogy abban is kipróbálnánk magunkat.
„Szokták mondani, hogy az az igazán szerencsés, akinek a hobbija a munkája, mert csak az tudja teljes szívvel és lélekkel csinálni, amit csinál. Ebből a gondolatból is érdemes kiindulni, ha éppen nem vonz semmi se. Alkalmas lehet-e a hobbim arra, hogy hivatásszerűén is csináljam? Milyen opcióim lehetnek?”
Imádjuk azt a mesét, hogy csináld, amit szeretsz, és soha többé nem kell dolgoznod. A valóság kevésbé romantikus: ha valamiből meg akarsz élni, abból munka lesz. Határidő, elvárás, teljesítmény. Vagyis pont azok a dolgok, amik elől sokan a szenvedélyükbe menekülnek.
Mi a legjobb módszer arra, hogy az álommunka meg is valósuljon?
Nem fogsz egy bokor mögött rábukkanni, hogy „ó, itt volt végig”. Az álommunka nem felfedezés, hanem építkezés. Tanulás, lépések, tervezés, újratervezés. Unalmas szavak, de ebből lesz a valóság, nem a Pinterest-idézetekből.
”Elengedhetetlen, hogy tudjuk mi az, amit igazán csinálni szeretnénk. Csak akkor tudunk konkrét lépéseket tenni annak érdekében, hogy elérjük a célunkat. Ha megvan a választott álommunka, végig kell gondolni, milyen lépésekre van szükségünk hozzá. Milyen kritériumoknak kell megfelelnünk. Tovább kell-e tanulnunk? Milyen területen kell képezni magunkat. Érdemes egy ütemtervet készíteni, amire a pontos lépéseket leírjuk.
Fontos szem előtt tartani, hogy a legtöbbször nem csak egy úton érhetünk el valamit ezért szükséges az, hogy rugalmasak maradjunk és fokozatosan haladjunk előre a terv kivitelezésében. Ebben a helyzetben is az egyik legfontosabb tulajdonság a rugalmasság vagy ahogy napjainkban trendi emlegetni a reziliencia. Igyekezzünk több megoldási lehetőséget feltérképezni és ne adjuk fel, ha esetleg az egyik nem sikerül.„
– hangsúlyozza Dániel Tünde.
Hogyan lehet újratervezni az életet, ha rájövünk, nem a saját szenvedélyünket követjük?
Van, aki azért vált, mert hívja valami. Van, aki azért, mert menekül valami elől. A kettő nem ugyanaz, még ha kívülről jól is hangzik a sztori. Ha csak elrohansz abból, ami nem működik, nagyon hatékonyan viheted magaddal ugyanazt a problémát az új helyre.
Tünde szerint ideális esetben belső meggyőződésből történik a karrierváltás, nem külső nyomás hatására. A mai világban a karrierváltás kérdését egyre több ember teszi fel magának. Ez valószínűleg azért van így, mert az utóbbi évtizedekben teljesen más szemléletmód alakult ki azzal kapcsolatban, hogy hogyan is lehetne jól élni az életünket és végeredményben mi is az életünk valódi értelme.
- Az, hogy dolgozzunk?
- Az, hogy sikeresek legyünk?
- Az az élet értelme, hogy boldogok legyünk?
Azok a generációk, akik még nem tehették fel maguknak azt a kérdést, hogy a munkájuk a szenvedélyük-e egy egész életet ledolgoztak egy helyen, a tanult szakmájukban. Nem volt előtérben, hogy örömmel csinálják-e, csupán a biztos betevő falat, a fix jövedelem volt a fontos. Jó esetben volt egy stabil munkahely, amivel a kenyérkereső a családját tudta támogatni.
De a világ azóta sokat változott, változott az emberek értékrendje, a minket körülvevő világ, olyan rapid sebességgel, melyben szakmák és munkahelyek tűnnek el, szinte egyik napról a másikra és új szakmák, új területek születnek. Ez a megváltozott világ és szemlélet adott teret egyre több ember életében annak, hogy karrierváltáson gondolkozzon. Ideális esetben belső meggyőződéből és nem külső nyomás hatására (munka megszűnése).
Az életcél nem kopogtat be. De legalább most már nem mondhatod, hogy nem hallottad, amikor belülről dörömbölt.