Minden konfliktusunk megoldása – EMK

Mi az erőszakmentes kommunikáció?

Az erőszakmentes kommunikáció (rövidítve EMK) Marshall Rosenberg pszichológus nevéhez fűződik. Lényege, hogy ítélkezés és vádolás helyett őszinte, empatikus kapcsolatot teremtsünk másokkal. Rosenberg szerint akkor kommunikálunk „erőszakosan”, amikor bár szavaink nem tűnnek durvának, mégis megbántunk vele valakit. Az EMK segít abban, hogy elkerüljük a felesleges konfliktusokat, és a mélyebb emberi kapcsolatok felé nyissunk.

A négy lépéses EMK modell

1. Megfigyelés: Csak azt mondjuk el, amit ténylegesen láttunk vagy hallottunk, anélkül hogy megítélnénk a másikat. Például ne azt mondjuk: „Már megint nem figyelsz rám!”, hanem: „Azt láttam, hogy a telefonodat nézted, miközben beszéltem” – ezáltal nem ítélkezünk, hanem objektíven közöljük a tényeket.
2. Érzés: Fogalmazzuk meg, mit érzünk: szomorúságot, idegességet, csalódást. Ne keverjük össze az érzést a véleményünkkel. Nem azt mondjuk: „Dühös vagyok, mert nem foglalkozol velem”, hanem: „Szomorú vagyok, mert fontos nekem, hogy meghallgass” – mindjárt más a mondat éle, nem sértő, nem támadó. Kikezdhetetlen, hiszen a helyzetre reflektálva ugyan, de elsősorban önmagunkról fogalmaztunk meg egy kijelentést. Eleinte nehéz lehet átállni erre módszerre, de gyakorlással egyre könnyebben megy majd.
3. Szükséglet: Az érzések mögött mindig van egy fontos emberi szükséglet, például figyelem, tisztelet vagy kapcsolódás. Ha például dühösek vagyunk, lehet, hogy a tisztelet vagy a megértés hiányzik. A szükségleteket lásd lentebb.
4. Kérés: Fogalmazzunk meg egy konkrét, teljesíthető kérést. Például: „Hajlandó lennél most egy kis időre félretenni a telefonodat és meghallgatni engem?”

Párkapcsolati példa

Tegyük fel, hogy az egyik fél rendszeresen úgy érzi, hogy a másik nem figyel rá. EMK-módszerrel ezt mondhatja:

Amikor félbeszakítasz, frusztráltságot érzek, mert fontos számomra, hogy végigmondhassam a gondolataimat – nyitott lennél arra, hogy megvárd, amíg befejezem?

Ezzel elkerüljük a vádaskodást, és teret adunk az együttműködésnek.

Mi van a harag mögött?

Az EMK szerint a harag nem maga az alapprobléma, hanem egy jelzőfény. Arra utal, hogy valamilyen fontos igényünk nem teljesül. Ahelyett, hogy dühünkben rákiabálnánk a másikra, érdemes megvizsgálni: mitől érezzük magunkat frusztráltnak, elhanyagoltnak, megbántottnak? Ezek az érzések gyakran valamilyen mélyebb félelemre vagy sérülékenységre vezethetők vissza.

Itt fontos megjegyezni, hogy a haragunkért soha, semmilyen szituációban nem tehetjük a másikat felelőssé. A düh kialakulásáért mindig 3 érzés a felelős:

• félelem
• fájdalom
• tehetetlenség

Ha ezek mentén megértjük, milyen szükségletünk nem elégült ki, nem csak hatalmas lépést teszünk az önismeret útján, de haragunk is elszáll.

A leggyakoribb emberi szükségletek

Az EMK kiemeli, hogy minden emberi viselkedés mögött valamilyen univerzális igény áll. Ha ezeket nem elégítjük ki, az frusztráltsághoz, stresszhez, haraghoz, akár depresszióhoz is vezethet: