Az érzelmi zsarolás a gyáva ember fegyvere

Az érzelmi zsarolás = pszichológiai bántalmazás. Lényege, hogy az elkövető az áldozat félelmeire, kötelességtudatára és bűntudatára épít, hogy uralkodni tudjon felette.

Már írtunk korábban az érzelmi zsarolás témájáról részletesen, a visszajelzések miatt most egy rövidebb összefoglalót hoztunk azoknak, akik mindennapjaik során rendszeresen találkoznak ezzel a manipulációs eszközzel:

Ha igazán szeretnél, megtennéd

Nem pont ebben a formában, nem pont ezekkel a szavakkal, de ezzel az érzelmi töltettel hangzik el a zsaroló minden mondata. Ez nem egy romantikus film drámai jelenetének kibontakozó vallomása – ez érzelmi zsarolás a mindennapokban. És lehet, hogy épp a szüleidtől, a párodtól,vagy a főnöködtől hallottad.

De miért tesz valaki ilyet egy másik emberrel? Miféle lelki sötétség kell ahhoz, hogy valaki bűntudatot keltsen benned, hogy aztán azt csináld, amit ő akar? 

1. Miért manipulál valaki érzelmileg?

Mert fél. Fél, hogy elveszíti az irányítást, a figyelmedet, a szeretetedet – vagy azt, amit tőled kap. Aki érzelmileg zsarol, gyakran nem szörnyeteg, hanem önbizalomhiányos, kontrollmániás ember, aki nem tanult meg egészségesen kapcsolódni.

De ettől még nem lesz ártatlan.

Példa:

Te vagy az egyetlen, akire számíthatok – vagy – Nem tudok élni nélküled!

Ez nem szeretet – ez zsarolás. A bűntudatkeltés mögött egy kimondatlan üzenet lapul: Ha nem úgy viselkedsz, ahogy én akarom, fájni fogok neked – vagy magamnak.

2. A technika: Bűntudat + kötelességtudat + félelem

Ez a szentháromság Susan Forward szerint az érzelmi zsarolás motorja. Az elkövető ezekre az érzésekre épít:

• Bűntudat: „Csalódást okoztál nekem”
• Kötelesség: „Tartozol nekem ennyivel”
• Félelem: „Ha ezt/azt/amazt megteszed, többet vissza se gyere”

Ennek a hatalmi játszmának a lényege, hogy a manipulátor úgy irányít, hogy te magad kezded el szégyellni magad azért, amit nem is tettél meg – vagy amit jogod lenne megtenni.

Sokat hallott, klasszikus mondatok:

1. „Azok után, amit érted tettem, annyit sem viszonzol, hogy…”
2. „Én mindent megtettem a házasságunkért, feladtam önmagamat, hogy neked jó legyen…”
3. „Miért kell mindig nekem alkalmazkodni?”
4. „Nem is tudod, mit tettél tönkre bennem.”
5. „Én csak azt akartam, hogy boldog legyél, és most, mit kaptam cserébe?…”

Az első példa klasszikus érzelmi zsarolás. Amiért problémás: a szívességért cserébe kötelező viszonzást vár a manipulátor. Ez kötelességérzetre és bűntudatra épül. A szeretet vagy segítség így zsarolási eszközzé válik.

A második példa szintén érzelmi zsarolás – és az egyik legveszélyesebb típusa. Itt már önfeláldozásra hivatkozva kér számon a másik, ráadásul bűnbakká tesz, mintha te lennél az oka a szenvedésének. Ez a „nézd, mennyit áldoztam fel érted, most rajtad a sor” logika.

3. Védekezési stratégia

• Az első lépés: felismerni, hogy ami zajlik, nem rólad szól, hanem az ő kontrollvágyáról.
• A második: nem belemenni a játszmába.

Példa egy határozott, asszertív válaszra:

Sajnálom, hogy ezt így érzed, de ez az én döntésem

Nem kell igazolnod magad. Nem kell bocsánatot kérned azért, mert életed van. Technikailag ez a védekezés az asszertív kommunikáció és a határhúzás művészete.
Ha ezt megtanulod, többé nem vehetnek le lelkileg a lábadról.

Aki rendszeresen úgy „szeret”, hogy visszatartja az információt, bűntudatot kelt, vagy a szeretet megvonásával fenyeget, az nem társ – hanem lelki adósrabszolgatartó. Az érzelmi zsarolás nem mindig ordít. Néha suttog, néha kedvesnek tűnik. De mindig elvenni akar – szabadságot, döntést, önbecsülést. A védekezés nem az, hogy megváltoztatod a másikat. Hanem hogy te nem játszod tovább a szereped.