A porckopás lassan, észrevétlenül építi le a mozgás szabadságát. Gyakran nemcsak a test, hanem a lélek jelzi így, hogy valami elakadt bennünk.
Jacques Martel szemlélete szerint a betegség nem pusztán kellemetlen állapot, hanem erős jelzés: a test így kényszeríti lassításra az embert, hogy újragondolja, mi zajlik éppen az életében. Hosszabb ideig fennálló érzelmi feszültség – például elfojtott düh, tehetetlenség, tartós szomorúság – idővel biológiai stresszbe fordulhat, és testi tünetekben, így ízületi panaszokban vagy artrózisban is megnyilvánulhat. A gondolatok, érzelmek és testi folyamatok között ok–okozati viszony tételeződik, még ha ez nem is mindig látványos vagy azonnal felismerhető.
Mi az artrózis?
Az artrózis a végtagok vagy a gerinc ízületeit érintő elváltozás, amelynek során a porc fokozatosan elvékonyodik, majd elkopik, így a csontvégek közvetlenül egymáshoz dörzsölődnek. Ezt az állapotot degeneratív ízületi betegségnek is nevezik. A porckopás az egyik leggyakoribb mozgásszervi probléma, és népbetegségnek számít. Bár elsősorban időskorban jelentkezik, a fiatalabb korosztályt sem kíméli: kialakulhat például tartós, egyoldalú terhelés vagy túlzott igénybevétel következtében is.
A betegség lehetséges lelki okai
A lelki megközelítés szerint az ízületek a mozgékonyságot, a rugalmasságot és az alkalmazkodás képességét szimbolizálják. Ha ezek a területek megbetegszenek, az gyakran belső ellenállást tükröz: merevséget a gondolkodásban, elfojtott érzelmeket, vagy a változással szembeni félelmet. Az ízületi fájdalom a test nyelveként azt üzenheti, hogy az ember nehezen fogad el valamit, nem tud továbblépni, vagy érzelmileg elzárkózik az élet történései elől.
Amikor a mozgás nehézzé vagy fájdalmassá válik a porckopás miatt, a test azt jelezheti, hogy az illető nem akar szembenézni egy adott helyzettel, vagy nem hajlandó elfogadni egy szükséges változást. Az érintett testrész helye gyakran rámutat arra, melyik életterület szorul tudatosításra: a váll például a felelősség elutasítására, a könyök a visszahúzódásra, a térd pedig arra utalhat, hogy az ember nem akar meghajolni a körülmények vagy a saját életének kihívásai előtt. A fájdalom tehát a lélekben gyökerező feszültség fizikai lenyomata lehet, amely a testben rögzül, ha az érzelmek kifejezetlenek maradnak.
A gyógyulás lelki síkon a megértés és az elfogadás folyamatán keresztül kezdődhet meg. Amikor az ember szeretettel és türelemmel fordul önmaga felé, oldódhat az a belső merevség, amely testi szinten is mozdulatlanságot okoz.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a lelki okok vizsgálata nem helyettesíti az orvosi diagnózist és kezelést. A porckopás konkrét, szervi elváltozásokkal járó mozgásszervi betegség, amely szakorvosi kivizsgálást és – szükség esetén – célzott terápiát igényel. A pszichoszomatikus, „lelki eredetű” magyarázat ebben a megközelítésben kiegészítő nézőpont: segíthet megérteni, milyen érzelmi minták vagy belső feszültségek kapcsolódhatnak a tünetekhez, de minden gyógyszerezésről, kezelésmódosításról orvossal vagy más egészségügyi szakemberrel indokolt egyeztetni.
