Sokan lustaságnak tartják a halogatást, a pszichológusok azonban ennél jóval összetettebb jelenségként írják le. A halogatás gyakran olyan önszabotáló viselkedés, amelyben az ember pontosan tudja, mit kellene tennie, mégis újra és újra elodázza a feladatot. Tipikus helyzet, amikor valaki eldönti, hogy másnap reggel sportolni fog, ám amikor megszólal az ébresztő, inkább megnyomja a szundi gombot. A szándék megvan, a cselekvés mégis elmarad.
A szakértők szerint a halogatás a szándék és a végrehajtás közötti szakadékban alakul ki. Ilyenkor az ember nem azért nem végzi el a feladatot, mert képtelen rá, hanem mert valamilyen belső akadály megnehezíti a cselekvést.
A halogatás mögött gyakran érzelmek állnak
A kanadai pszichológus, Tim Pychyl szerint a halogatás sok esetben érzelemszabályozási probléma. Azok a feladatok, amelyeket eltolunk magunktól, gyakran kellemetlen érzéseket váltanak ki. Ilyen lehet a szorongás, a frusztráció, a bizonytalanság vagy akár a neheztelés is. Az ember ilyenkor nem magát a feladatot próbálja elkerülni, hanem azokat az érzéseket, amelyek a feladathoz kapcsolódnak.
A probléma az, hogy a rövid távú megkönnyebbülés hosszú távon még több stresszt okozhat. A feladat ugyanis nem tűnik el, csupán későbbre kerül. Közben a nyomás folyamatosan növekszik. A szakemberek szerint ezért gyakran téves elképzelés, hogy a halogatás pusztán akaraterő kérdése. Sokkal inkább arról van szó, hogy az ember megpróbálja elkerülni a kellemetlen érzelmi állapotokat.
Az agyunk is hajlamos a halogatásra
Az emberi agy természetes módon előnyben részesíti az azonnali eredményt hozó feladatokat. Egy korábbi tanulmány szerint az emberek gyakran a sürgős, gyorsan elvégezhető teendőket választják az igazán fontos, de hosszabb időt igénylő feladatok helyett. Sokkal könnyebb meglocsolni egy szomjazó növényt vagy megválaszolni néhány e-mailt, mint hónapokon át dolgozni egy nagy projekten.
Ennek oka, hogy a kisebb feladatok gyors sikerélményt adnak. A hosszabb, összetettebb munkák ezzel szemben több energiát követelnek, miközben a jutalom csak később érkezik. Ilyenkor az ember gyakran tudattalanul a megkönnyebbülést választja. A feladat elhalasztása pillanatnyi komfortérzetet ad, ami megerősíti a viselkedést, így a halogatás könnyen szokássá válhat.
Hogyan lehet csökkenteni a halogatást?
A szakértők szerint a halogatás ellen több egyszerű módszer is segíthet. Az egyik legfontosabb lépés a konkrét terv készítése. A bizonytalanság gyakran növeli az önszabotáló viselkedések esélyét, ezért hasznos lehet pontos célokat kijelölni. Szintén fontos, hogy az ember ne túl nagy vállalásokkal kezdjen. Ahelyett, hogy rögtön maratoni futásra készülne, érdemes kisebb lépésekkel indulni. Néhány fekvőtámasz vagy rövid séta könnyebben teljesíthető, és sikerélményt ad.
Segíthet az is, ha tudatosítjuk saját értékeinket. Ha valaki például egészséges életet szeretne élni, akkor a mindennapi döntéseit is könnyebben ehhez igazíthatja. Hasznos stratégia lehet a rossz szokások lecserélése is. Ha az ember egészségesebb alternatívákat készít elő maga számára, kisebb eséllyel választja a számára kedvezőtlen megoldásokat.
About the Author
