Fotó: Freepik
Van, aki inkább eljátssza, hogy a háta közepére sem kíván téged, mint hogy egyszer be kelljen vallania: rohadtul érdekli, mit gondolsz róla. A vonzalom ugyanis nem mindig jár kedves mosollyal és ábrándos pillantásokkal. Néha olyan viselkedést vált ki, amelyet legszívesebben személyes sértésnek vennénk.
Ismerős az a típus, aki mindenkivel elbűvölő, csak veled viselkedik úgy, mintha elrontottad volna az egész napját? A kollégáival nevetgél, a barátaival felszabadult, de amint hozzászólsz, megfagy a levegő. Egy ártatlan kérdésre is olyan arccal válaszol, mintha legalábbis a bankszámlája PIN-kódját követelnéd.
Az ember ilyenkor először magában keresi a hibát. Talán mondott valami sértőt? Rosszkor szólt hozzá? Vagy egyszerűen csak nem bírja a képét?
Vagy! Mi van, ha éppen az zavarja a másikat, hogy egyáltalán képes vagy hatni rá?
A pszichológia több olyan folyamatot is ismer, amelyben az érzelmek és a kifelé mutatott viselkedés egészen különböző irányba indulnak. A vonzalommal járó bizonytalanság, a visszautasítástól való félelem és az érzelmek elfojtása mind szerepet játszhat ebben. Persze attól, hogy valaki bunkó, még nem kell titkos szerelmi vallomást keresni minden sértésében.
A titkolt vonzalom pszichológiája: miért viselkedhetünk elutasítóan éppen azzal, akinek a legjobban szeretnénk tetszeni?
Képzelj el egy férfit, aki egy társaságban gond nélkül beszélget bárkivel. Nem kell különösebben figyelnie arra, mit mond, mert nem érdekli, hogy minden szava tökéletesen hangzik-e. Aztán leül mellé valaki, aki nagyon tetszik neki. Hirtelen már az is számít, hogyan tartja a kezét. Vajon hülyeséget mondott? Túl sokat beszél? Miért nem nevetett a másik a viccén?
Mire végiggondolja ezeket, már rég elvesztette a beszélgetés fonalát.
A vonzalom egyik kellemetlen velejárója lehet, hogy megnöveli a tétet. Egy közömbös ember elutasítása aligha foglalkoztat bennünket napokig. Annak a véleménye viszont, akitől titokban valami többet remélünk, már más tészta.
A visszautasítástól való félelem miatt egyesek inkább nem kezdeményeznek. Mások visszafogják a lelkesedésüket, nehogy túlságosan egyértelmű legyen az érdeklődésük. És van az a különösen szerencsétlen helyzet, amikor valaki annyira szeretne közömbösnek látszani, hogy végül kifejezetten barátságtalannak tűnik.
A társas szorongással foglalkozó kutatások alapján a visszautasítástól való félelem valóban befolyásolhatja az ember kapcsolati viselkedését. Ebből azonban nem következik, hogy a távolságtartás mögött szükségszerűen romantikus érdeklődés áll. Lehet, hogy az illető szorong. Az is lehet, hogy egyszerűen nem kíváncsi ránk.
A testbeszéd árulkodó, de félreérthető jelei: amikor a keresztbe tett karok és a kerülő tekintet mögé túl sokat képzelünk
Ott áll előtted keresztbe tett karral. A felsőteste kissé elfordul, az arca feszült, és amikor megszólítod, alig néz a szemedbe. Ha egy romantikus filmben lennétek, talán már sejtenéd, hogy a következő jelenetben szenvedélyesen megcsókol. A valóság sajnos nem dolgozik ilyen kiszámítható forgatókönyvvel.
A keresztbe tett kar nem titkos üzenet. A szemkontaktus kerülése sem bizonyítja, hogy valaki az érzéseivel küzd. Lehet kényelmes testhelyzet, zavar, fáradtság vagy valódi elutasítás is a háttérben.
A testbeszéd megfejtésének bizonytalanságát egy 2022-ben publikált kutatás is megmutatta. Iliana Samara és munkatársai három vizsgálatban tanulmányozták, mennyire képesek az emberek felismerni a romantikus vonzalmat gyorsrandikról készült videófelvételeken. A megfigyelőknek azt kellett eldönteniük, hogy a felvételeken szereplő emberek érdeklődnek-e egymás iránt. Az eredmények szerint általában nem tudták megbízhatóan felismerni a vonzalmat. Amikor azonban mindkét fél érdeklődött a másik iránt, a felismerés pontossága meghaladta a véletlen találgatás szintjét.
Vagyis még akkor sem feltétlenül látjuk pontosan, mi történik két ember között, ha kívülről figyeljük őket.
Ehhez képest milyen magabiztosan vagyunk képesek kijelenteni egyetlen félrenézésből, hogy valaki biztosan titkol valamit!
Érzelmek elfojtása és szexuális vonzalom: amikor valaki annyira próbálja leplezni az érdeklődését, hogy már szinte sértőnek tűnik
Tegyük fel, hogy vonzódsz valakihez, akivel rendszeresen találkozol. Talán munkatárs, régi ismerős, vagy egy olyan ember, akivel valamilyen okból nem szeretnél közelebbi kapcsolatba kerülni. Nem akarod, hogy észrevegye az érdeklődésedet. Ezért nem keresed a társaságát, visszafogod a mosolyodat, és amikor hozzád beszél, megpróbálsz teljesen közömbös arcot vágni. Gratulálunk, sikerült olyan benyomást keltened, mintha egy fogorvosi váróban ülnél, és éppen meghallottad volna a fúrót. Az érzelmek elnyomása ugyanis nem feltétlenül marad észrevétlen.
Emily Butler és munkatársai egy 2003-ban publikált kísérletsorozatban azt vizsgálták, milyen hatással van az érzelmek kifejezésének visszafogása az emberek közötti kommunikációra. A résztvevők felkavaró témáról beszélgettek, miközben egyeseknek tudatosan el kellett nyomniuk érzelmeik külső megnyilvánulásait. Az eredmények szerint az érzelemkifejezés elnyomása megnehezítette a kommunikációt, és kedvezőtlenül hatott a beszélgetőpartnerek közötti kapcsolódásra.
Egy 2017-es, 43 tanulmány eredményeit feldolgozó metaanalízis szintén összefüggést talált az érzelmek elnyomása és több kedvezőtlen társas következmény között.
Ezek a kutatások nem kifejezetten a titkolt szexuális vonzalomról szólnak. Azt viszont megmutatják, hogy az érzelmeink leplezése megváltoztathatja azt, ahogyan mások érzékelnek bennünket.
A helyzetben van némi keserű irónia. Valaki talán azért igyekszik semmit sem kimutatni, mert rettenetesen fél attól, hogy visszautasítják. A másik pedig éppen a távolságtartás miatt jut arra a következtetésre, hogy nincs értelme közelednie. Belegondoltál már, hány lehetőséget szalasztunk el emiatt életünk során?
Miért bosszanthat fel valaki, akihez vonzódsz? A vágy, a kiszolgáltatottság és az önvédelem kellemetlen találkozása
De miért tud valaki ennyire felbosszantani pusztán azzal, hogy fontos nekünk?
Nem csinált semmi különöset. Beszélgetett valaki mással. Nem keresett meg egy társasági eseményen. Nem reagált olyan lelkesen egy üzenetre, ahogyan reméltük. Mégis rosszul esik. Ilyenkor könnyű a másik viselkedésével foglalkozni, és sokkal nehezebb beismerni, hogy valójában a saját várakozásaink sérültek. A vonzalommal járó bizonytalanság kellemetlen lehet, különöse n akkor, ha az ember szeretné kézben tartani, mennyit mutat meg az érzéseiből. Az is elképzelhető, hogy valaki a saját feszültségét ingerlékenységként éli meg.
És mi van, ha nem is az zavar benne, amit csinál, hanem az, hogy egyáltalán képes hatni rád? Hogy vársz tőle valamit, amit nem akarsz bevallani. Hogy egyetlen közömbös pillantása képes elrontani a kedvedet, miközben te büszkén hangoztatod, mennyire nem érdekel az illető.
„Azért bánt, mert tetszel neki” – a gyerekkori mondat, amely felnőttként is félrevezethet bennünket
Emlékszel arra, amikor gyerekként valaki meghúzta a hajadat, csúfolt vagy állandóan piszkált, a felnőttek pedig mosolyogva közölték, hogy biztosan tetszel neki? Slusszpoén, van benne igazság. Aki bánt, az valójában kedvel. Aki megaláz, az csak nem tudja megfelelően kifejezni az érzéseit. Aki folyton beléd köt, az talán titokban odavan érted.
Csakhogy egy bántó megjegyzés attól még bántó marad, hogy valaki romantikus történetet képzel mögé.
A pszichológiai kutatások alapján az érzelmek elfojtása és a visszautasítástól való félelem valóban okozhat nehézségeket a társas kapcsolatokban. Arra azonban nincs megbízható bizonyíték, hogy a rendszeres gúnyolódás, megalázás vagy ellenségeskedés általában titkolt vonzalmat jelezne. Ráadásul az ilyen magyarázat könnyen felmentéssé válhat. Ha valaki folyton kellemetlen helyzetbe hoz, nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy milyen titkos érzéseket táplál irántad. Sokkal inkább az, hogy miért kellene ezt a viselkedést elfogadnod. Mert miközben a másik ember elutasító viselkedésének okait kutatjuk, gyakran megfeledkezünk a saját szerepünkről. Arról, hogy miért akarjuk annyira megtalálni benne a vonzalom bizonyítékát.
Lehet, hogy tényleg tetszünk neki, és ügyetlenül próbálja eltitkolni. De az is előfordulhat, hogy annyira szeretnénk ezt elhinni, hogy még a legbarátságtalanabb pillanatait is képesek vagyunk romantikus jelentéssel felruházni.
Legközelebb, amikor valaki látványosan elfordul tőled, talán eszedbe jut majd ez a lehetőség.
About the Author
