Sokan hiszik, hogy minél több időt töltenek egy munkában vagy hobbiban, annál jobbá válnak benne. A pszichológiai kutatások azonban egészen más képet festenek. A tudatos gyakorlás hiánya miatt sokan hosszú évek alatt sem fejlődnek számottevően – egyszerűen csak egyre rutinosabban ismétlik ugyanazokat a mintákat.
A tapasztalat nem ugyanaz, mint a szakértelem
Állásinterjúkon, önéletrajzokban és munkahelyeken gyakran halljuk, hogy valakinek húsz év tapasztalata van. Ez jól hangzik, de önmagában semmit sem mond arról, mennyire kiváló az illető abban, amit csinál.
A pszichológia egyik régóta ismert megállapítása szerint a tapasztalat és a szakértelem két külön fogalom. A tapasztalat automatikusan gyűlik az idő múlásával, a szakértelem viszont csak akkor alakul ki, ha valaki tudatosan fejleszti magát – írja a Psychology Today egyik friss cikkében Amanda Nimon-Peters Ph.D.
Másképpen fogalmazva: lehet valakinek húsz év rutinja, miközben ugyanazt az egy évet ismételte meg húszszor.
Miért nem fejlődünk magunktól?
Amikor elkezdünk valami újat tanulni, még mindenre figyelünk. Kezdő autóvezetőként koncentrálunk a váltásra, a tükrökre és a parkolásra. Kezdő előadóként tudatosan készülünk minden mondatra.
Később azonban már nem fejlődni akarunk, hanem eredményt elérni.
Ilyenkor az agy egy egyszerű utat választ: azokat a megoldásokat ismétli, amelyek korábban már működtek. Ez energiatakarékos, de egyben fejlődésgátló is.
Ezért ismételjük mindig ugyanazokat a hibákat
A kutatók gyakran hozzák fel példaként a teniszt. Egy kezdő játékos minden ütést gyakorol. Amikor azonban már mérkőzéseket játszik, ösztönösen a legerősebb ütését használja a legtöbbször. A gyengébb technikát inkább kerüli.
Ennek következménye elsőre meglepő: az erőssége tovább erősödik, a gyengesége viszont évek múltán is szinte változatlan marad.
Pontosan ugyanez történik a munkahelyen, a kommunikációban vagy akár a párkapcsolatokban is. A legtöbben nem a nehéz helyzeteket gyakorolják, hanem azokat keresik, amelyekben már eleve magabiztosak.
Mit jelent valójában a tudatos gyakorlás?
A tudatos gyakorlás nem egyszerű ismétlést jelent. A lényege, hogy mindig azt a készséget fejlesztjük, amelyben a legnagyobb az elmaradásunk. Ez általában kényelmetlen, mert folyamatos hibázással jár. Éppen ezért sokkal kevésbé élvezetes, mint azt ismételni, amiben már jók vagyunk.
A fejlődés azonban éppen ebben a kellemetlen zónában történik.
Nyolc alapelv, amely valódi fejlődéshez vezet
A kutatások alapján a szakértővé válásnak több közös eleme van:
- valódi fejlődési szándék;
- rendszeres, rövid gyakorlások;
- a készség kisebb részekre bontása;
- szakértőtől kapott visszajelzés;
- a leggyengébb területek célzott fejlesztése;
- biztonságos gyakorlási környezet;
- a hibák természetes elfogadása;
- folyamatos finomítás minden ismétlés során.
Ezek együtt sokkal nagyobb fejlődést eredményeznek, mint az, ha egyszerűen csak újra és újra elvégezzük ugyanazt a feladatot.
A rutin kényelmes, de könnyen csapdává válik
A legtöbben azt gondolják, hogy a fejlődés automatikus velejárója az időnek, de azonban ez inkább kivétel, mint szabály.
Ha mindig ugyanazokat a megoldásokat választjuk, ugyanazokat a beszélgetéseket folytatjuk, ugyanazokat a döntéseket hozzuk, akkor valójában nem fejlődünk – csak egyre gyorsabban ismételjük a már kialakult szokásainkat.
A tudatos gyakorlás ezért nem a keményebb munkáról szól, hanem arról, hogy hajlandók vagyunk rendszeresen szembenézni azokkal a területekkel, amelyeket legszívesebben elkerülnénk. Éppen ezek jelentik a valódi fejlődés kapuját.
About the Author
